Meteorológiai riasztási rendszer – vihar után, vihar előtt
A június 21-i viharban hatan könnyebben megsérültek. Három ember a fejükre hulló faágak miatt sérült meg, egy embert a lábán sebzett meg a tetőről lesodort cserép. Egy embert az erős szél sodort el, egy másikat az ütőerét vágták el egy betörő ablak szilánkjai. Hogyan, kinek, mit és mikor jelzik a várható veszélyes időjárást?
Nem publikus, szolgálati riasztás
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) feladata egy az általános élet- és vagyonvédelmi szempontokat figyelembe vevő riasztási rendszer működtetése. Ennek célja a várható rendkívüli időjárás előrejelzésével a károk minimalizálásának elősegítése. Az előrejelzés nem publikus része a Katasztrófavédelemnek küldött jelzés, amely alapján az OKF a megyei igazgatóságokon keresztül tájékoztatja a megyei és a helyi Védelmi Bizottságokat, polgármestereket, a bejelentett tömegrendezvények szervezőit és a veszély jellegétől függően számos más szervezetet (pl. Közútkezelő, Autópálya mérnökség, ANTSZ, Kórházak, Rendőrség stb.) A kezdeményezők javaslatot tesznek a teendő intézkedésekre és azok ütemezésére. Ilyenkor viszonylag kevés idő áll a teendők elvégzésére, mert a riasztások rendszerint 1-3 órás időelőnnyel érkeznek az OMSZ-től. Ennél nagyobb probléma, hogy a riasztásokat egy-egy régióra adja meg az OMSZ, így a településszintű intézkedések életbe léptetése kockázatos. Ha a vihar, jégeső, felhőszakadás stb. csak a régió településeinek szűk körét érinti a többi településen feleslegesnek érzik a korlátozásokat, ezek többszöri ismétlődése pedig a jelzés hitelét kérdőjelezi meg.
Publikus riasztás
A nagyközönség a veszélyes időjárási eseményekről részben a híradásokból, részben pedig az OMSZ honlapjáról értesülhet. A riasztási információkat a nap 24 órájában folyamatosan frissítik.
Az OMSZ honlapjának főoldalán, a jobb felső sarokban a „Riasztás” felirat és Magyarország térképe látható. A magyar zászlóra kattintva megjelenik a régiókra bontott térkép és az aktuális veszélyforrások jelölése színnel, ábrákkal és szöveggel. Alatta az „Európai veszélyjelzés” feliratra kattintva az Európai Unió meteoalarm rendszerében az Unió országairól kaphatunk képet. A kiválasztott országra kattintva itt is annak régiókra bontott aktuális veszélyeit ismerhetjük meg. Érdekeségként meg kell említeni, hogy ezen a honlapon a június 21-i vihar előtt és alatt Magyarország egész területére piros jelzés volt érvényben, az OMSZ honlapján viszont régióként változott a riasztási szint, vagyis jobban követte a vihar valóságos menetét. Az oldal fő célja, hogy kritikus időjárási helyzetekben, illetve ezeket megelőzően egy mindenkori hivatalos információforrást biztosítsunk a nagyközönség számára.
Első szint (sárga)
Az első szintű figyelmeztetés/riasztás még fokozottabb elővigyázatosságot, megelőző intézkedéseket általában nem igényel. Az időjárás hatásának jobban kitett tevékenységek során azonban legyünk figyelmesek.
Ilyen sárga fokozatú jelenségek
- a viharos, de még 90 km/h alatti szél;
- a kisebb havazás néhány cm friss hóval;
- a gyengébb ónos eső;
- a gyengébb intenzitású zivatar;
- a köd;
- a talajmenti fagy;
- a nagy mennyiségű, de önmagában még komolyabb árvízveszéllyel nem fenyegető
- csapadék; valamint
- az emberek többsége számára még elviselhető hőség.
Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben fontos, hogy igyekezzünk a szokásosnál gyakrabban tájékozódni a várható időjárás felől. Legtöbbször a nyári zivatarok esetében fordul elő, hogy az eredetileg várthoz képest magasabb riasztási fokozatot érdemlő jelenségek is kialakulnak, ekkor az aktuálisan még „sárga” szintet „narancs” vagy akár „piros” fokozatúra módosítják.
Második szint (narancs)
Szinte minden körülmények között potenciális veszélyt hordozó időjárási jelenségek. Az ilyen intenzitású jelenségek ritkák, de minden évben rendszeresen, többször is előfordulhatnak.
- A szél már károkat okozhat;
- a nagy mennyiségű eső árvízveszélyt hordoz magában;
- a havazás, ónos eső már időlegesen megbéníthatja a közlekedést.
- Ide soroljuk a csak korlátozott területeket érintő, viszont már extrém kísérőjelenségekkel (úgymint erősen viharos, vagy akár orkán erejű szél, nagyméretű jég, felhőszakadás) járó zivatarokat. A zivatarok esetén érvényben lévő „narancs” fokozatú figyelmeztetés/riasztás esetén tehát már igen nagy intenzitású zivatarok is kialakulhatnak, de egy adott helyen, településen csak kis valószínűséggel kell velük számolni.
Érvényben lévő riasztás/figyelmeztetés esetén legyünk nagy figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Lehetőleg tartózkodjunk biztonságos helyen. Különösen, ha útnak indulunk, részletesen tájékozódjunk a várható időjárásról. Kövessük a megbízható médiák által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait.
Harmadik szint (piros)
Kiterjedt területeket érintő, nagy károkat okozó, és az emberi életet is nagyban fenyegető veszélyes időjárási jelenség. A figyelmeztetés/riasztás e legmagasabb (piros) szintjére már csak a ritkán előforduló események kerülnek. Egy adott helyen a visszatérési periódus már több év (átlagosan ennyi idő alatt ismétlődik meg a jelenség).
- Az extrém erejű szél többfelé komoly pusztítást okozhat,
- a nagy mennyiségű csapadékhoz már feltétlenül árvízveszély is társul,
- a nagy mennyiségű hó, az intenzív ónos eső hosszabb időre teljesen megbéníthatja a közlekedést.
- Országosan időjárási típusonként körülbelül 1-2 évente ismétlődik meg ilyen veszélyességi fokú jelenség. Extrém jelenségekkel járó zivatarok ennél ugyan jóval többször fordulnak elő valahol az országban, de „piros” fokozatú figyelmeztetést/riasztást csak akkor adnak ki, ha várhatóan nem csak lokálisan lesznek jelen, hanem kiterjedt területeket érintenek, és így egy adott helyre vonatkoztatva bekövetkezési valószínűségük is lényegesen nagyobb.
Érvényben lévő riasztás/figyelmeztetés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjuk biztonságos helyen. Ha a tervezett utazás során várhatóan keresztezzük a fenyegetett térséget, érdemes elhalasztanunk az utazást. Ha mégis útnak indulunk, az utazás előtt és közben részletesen tájékozódjunk a várható időjárásról.
|